A balatonboglári izraelita közösség

Balatonboglári föutca - fotó

Az általános polgárosodás, a tőke megjelenése, a vállalkozások, gyárak alapítása és ezek hatása magyarországon mindenhová eljutott. A század első felében Bogláron is megjelent a kereskedelem. A Révfülöp-Boglár közötti átkelés, a Kaposvár és Marcali közötti jó közlekedés adta erre elsősorban a lehetőséget, csak fel kellett ismerni.

Lelle és a környező falvak terményeket állatokat szállítottak, Boglár ezeken építette fel a hálózatát. A mezőgazdasági termények itt találtak gazdára, a kapott pénz pedig árucikkre változott: textil, vas gépek, szerszámok, stb... Még Marcali környékéről is jöttek ide vásárolni. láncszerűen épült egyik fejlődés a másikra és az eredmény egy iparos-kereskedő helység lett, ahol a Balaton-part és a kezdődő idegenforgalom a helyi életnek a velejárója volt. A háború éveiben a helyi lakosság 15% -át a zsidó közösség alkotta.

Sok rétegből tevődött össze a leggazdagabbtól, az egyszerű iparosig. Közülük említésre méltó a néhány család. A Simon család: gabonakereskedés, szőlő, értékes ingatlanok, részvények. A Frank család: az első téglagyárat hozták létre Frank Miksa és fia néven, az utóda Frank Zoltán borral, fával és szénnel is kereskedett a téglagyártás mellett. Nagy üzletet alapított Fischl Jakab. Utódai, Fischl Viktor és fiai vitték tovább, náluk mindent lehetett vásárolni. Az idők folyamán egyre szaporodtak az üzletek: Grosz Simon fűszerkereskedése, Fleischner Béla cementgyára és üvegáru kereskedése, Simon Géza vaskereskedése, Koller Márton és Lichtenstadter Bernát szabósága, Márton Ervin és Fleiner Ödön vendéglője, Szilasi Géza, Szenes mór és Somogyi Adolfné textilüzlete, de volt mészáros, cipész, borbély, pék és lókereskedő is a településen.

A balatonboglári egykori zsinagóga - fotó

Nem a semmiből, vagy adakozásból jöttek létre ezek az üzletek. Nagy szerepe volt a házasodási szokásoknak. Aki a gazdasági életben előre akart jutni meg kellett gondolnia, hogy kivel köti össze az életét. Az öregek a nyugalomba vonulásuk után átadták az üzletet a fiúknak, a lányaikat pedig megfelelő hozománnyal férjhez adták. A fiú a nősüléssel hozta a pénzt a házhoz, a felesége hozományként és az üzlet olajozottan mehetett tovább..........

A zsidóüldözés Somogy megyében

1944. március 19 -e hazánk újkori történelmében sötét korszak kezdetét jelentette, a nyílt fasiszta terrorét. A német megszállók - magyar cinkosaikkal együtt - a baloldaliak üldözése után, mintegy nyolcszázezer (!!) zsidó megsemmisítését kezdték el. A német titkosrendorség kis létszámú jelenléte miatt nem végezhetett volna alapos munkát, ha a magyar szakszervek és a magyar uralkodó osztály szélsőséges németbarát elemei nem segítik maradéktalanul őket. A német megszállás után kinevezett Sztójay kormány 1944. március 29. -én rendeletet hozott a "zsidók háztartásában, a nemzsidók alkalmazásának" tilalmáról, megtiltotta a zsidók minden közszolgálati működését is. A rendelet betetőzése volt az 1240. számú kormányrendelet a megkülönböztető jel, a sárga csillag viseléséről, amely a sárga csillag viselését április 5 -tol rendeli el.

"1. A jelen rendelet hatálybalépésétol kezdődően minden hatodik életévét betöltött zsidó személy - nemre való tekintet nélkül - köteles házon kívul felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan 10x10 cm átmérőjű szövet, selyem-, vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga csillagot viselni. 2. Az előbbi bekezdésben említett jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára - varrással - erősíteni........."

Hogy ki minősül zsidónak, azt az úgynevezett fajvédelmi 1941 XV. törvénycikk alapján állapították meg.
Az 1941. évi népszámlálás szerint mindösszesen 5571 zsidó vallású személy élt Somogy megyében!


A csillag viselését a német titkosrendőrséggel közösen a csendőrség ellenőrizte. Elsőként Balatonbogláron Fleiner Ödönt érte tetten április 5 -én 18-19 óra között, a vasútállomáson, a szolgálaton kívüli Balázs Imre csendőr főtörzsörmester. Fleiner Ödön a kihágást elismerte és védelmére előadta, hogy ő már 1919 -ben kikeresztelkedett és kereszténynek érzi magát. A csillag nem viselése Fleiner Ödön életébe került, internálták, illetve a német titkosrendőrség június 22 -én "ismeretlen helyre szállította". Már másnap a balatonboglári csendőrörs a helyi értesülések alapján tettenérte Grosz Simon és Grosz Miklós helyi, Szent István utca 7. szám alatti kereskedőket, akik "üzletükben tartózkodtak a vevők előtt és az előírt csillagot nem viselték a mellükön". Mindkettőjüket a német titkosrendőrség június derekán "ismeretlen helyre szállította". Ugyanakkor Szenes Mórt és nejét az üzlethelységükben, a Gaál Gaszton utca 132. sz. alatt a csillag nem viseléséért a csendorség feljelentette. Szenes Mórt a lengyeltóti járás főszolgabírója 600 pengő pénzbüntetésre ítélte április 19 -én. Július 6 -án a tabi főszolgabíró közölte lengyeltóti kollégájával, hogy Szenes Mórt és nejét a gettóból "ismeretlen helyre szállították a többi zsidóval együtt".

...Május 5 -én, amikor a boglári csendőrök razziát tartottak, Szalai Dezső a sógorától textilneműket vett át. A főszolgabíró ezért egy hónapra internáltatta, majd augusztus 25 -én a marcali csendőr-szárnyparancsnokság újra két hónapra internáltatta.....

...a boglári főjegyző feljelentése vitéz Újlaki László csendőralezredesnél, miszerint Harmath Lajos balatonboglári ácsmester zsidó vagyont rejteget. Harmathnál a csendorök házkutatást tartottak és megtalálták dr. Kaczander Károly bányafőorvos tulajdonát képezo értékes szőnyegeket. Harmath ezeket elismervénnyel vette át 1943 szeptemberében. Különben is az orvos nem számított zsidónak így a feljelentő hoppon maradt...

...a német megszállók Somogyban, miközben a gazdag zsidók értékeit, elsősorban arany- és ékszertárgyait megszerezték, a legnagyobb és legjobban berendezett lakásokba költöztek...

...Balatonbogláron a HM útján vették igénybe az SS csapatok és a német Biztonsági Rendőrség részére az öt legnagyobb zsidó villát. A gazdag tulajdonosokat letartóztatták és elvitték...

...RM ezredes neje a rövidesen nyugdíjazását váró férje nevében kérte a balatonboglári Fehér-villát. Azt már másnap kiutalták, mivel az igénylő "alkalmas más lakáshoz nem tudott hozzájutni"...

Balatonboglári egykori nyaralók


...a rendszert és a megszállókat kiszolgálók, rendőrök, csendőrök, katonák és a közigazgatás tisztviselői közül, az elhurcoltak értékei között osztozkodtak. A legtöbben az ingatlanokat óhajtották megszerezni. De jelentkeztek a zsidó ingatlanokért a fasiszta pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, de még egyházak is...

Mindezek jórészt még akkor történtek, amikor tulajdonosaik a különféle kényszerlakhelyeken Magyarországon voltak.

...áprilisban kezdődött a somogyi zsidók összegyűjtése és a deportálásuk lágerekbe. Az összes piszkos munkát magyar csendőrök és katonák végezték az SS parancsára...

"Meg vagyok én is jelölve. A bélyeg,
amit viseltek ti melleteken,
ahányszor látom forró foltot éget
a homlokomra: az én szégyenem!
Mindenkié, csak épp nem a tiétek!"
Illyés Gyula
Balatonboglári egykori nyaralók




 Balatonboglár Városi Könyvtár   |  Kapcsolódó anyagok   |  A képek nagy méretben

Az oldalakat szerkesztette Délczeg Gábor
Copyright © gaborSOFT 2001. :)