Rézkor

A rézkor kulturális képét - az i.e. III. évezred 2. felében- az újkőkor viszonylagosan nyugodt, békés fejlődését követően erőteljesebb népmozgások alakítják ki. Valószínűleg az időjárás csapadékosabbá, hűvösebbé válása is elősegítette azt a folyamatot, melynek során az állattartás előtérbe került. Ezzel magyarázható, hogy a Dunántúlt rövidebb életű, gyorsan változó csoportok szállják meg, hosszabb életű telepek nem alakulnak ki.A korai rézkor időszakának emlékeit egyeltalán nem ismerjük Boglár környékéről. A késő

rézkorban (i.e.2300-1900 között) a Balaton-parton az újkőkor első feléhez hasonlóan újra települések sűrűbb hálózata figyelhető meg. Ezeket a településeket pécel (vagy más néven badeni) kultúra népe hozta létre, melynek az egész Kárpát-medence területén megtalálhatóak lelőhelyei. Ez az időszak Boglár őskori történetének is egyik legvirágzóbb korszaka. A város területén szinte egymást érik ennek az időszaknak az emlékei, s a gyakran nagy területen jelentkező a korábbinál nagyobb kiterjedésű településekre utalnak.

A bolezári csoport népe életének késői időszakában, Boglár határában is több helyen megtelepedett. Két, már a klasszikus péceli kultúra időszakába átnyúló települését ismerjük a város déli részén, illetve a várostól délre. Az első telep anyaga házalapozáskor és a gázárok ásásakor került elő a Zrínyi utca végén. A másik a Kiskúti - dűlőben került elő mélyszántás után. A két település egymástól mintegy 1 km-re van, s mindkettő élete azonos időszakot ölel fel. Ez viszonylag hosszú idő: mintegy 100 éve ugyanott építették fel ezek az emberek a házaikat. A feltételek szerint egy-egy őskori lakóház élete körülbelül egy emberöltő, 25 évet élt meg. Utána ugyanazon a területen, de nem pontosan ugyanott építette meg a következő nemzedék lakóházait. A harmadik itt ismert település a kettő között, a Berekre-dűlőben van. Ez a telep a két előbbinek csak a későbbi korszakában volt lakott. A Zrínyi utcai telep lakói használhatták azt a kis, családi temetkező helyet, amit ettől ~200m-re tártak fel 1980-ban. Itt több halottat temettek egyetlen sírgödörbe, felnőtteket, gyermekeket egyaránt. Feltételezhető, hogy a temetkezési helyet egy család használta. A halottakat úgynevezett zsugorított helyzetben hantolták el. Ez azt jelenti, hogy a halottakat oldalukra fektetve, karjukat az arcuk elé téve, lábukat többé-kevésbé felhúzva helyezték el a sírban. A sírba gazdag edénymellékletet helyeztek: találtak apró bögréket, kis korsókat, egy felnőtt és egy gyermek nyakában kovakőből és mészkőből csiszolt apró gyöngyökből, átfúrt csigából, réz spirálcsövecskéből készült gyöngysor volt, s egy kovakő pengét is találtak a sírban.A tálakat a bolezári csoport késői időszakában kívül - belül gazdagon díszítik. A díszítés később leegyszerűsödik, a zegzug minta eltűnik. A tálak, lekerekített formájúak lettek A korsók a bolezári csoport korábbi időszakában gömbös hasúak, nyakuk rövid. A későbbi időszakban magasabbak, nyomott gömbös testűek váltják fel.